Operational Methods for Charging of Electric Vehicles

The increasing number of electric vehicles induces a new relationship between the electric vehicles, transportation network and electric network. The deployment of the charging infrastructure is a prerequisite of the widespread of electric vehicles. Furthermore, the charging process and energy management have a significant influence on the operation of both the transportation and electric networks. Therefore, we have elaborated novel operational methods that support the deployment of charging infrastructure for electric cars and buses operating in public bus service, and the energy management. Weighted sum-models were developed to assess candidate sites for public charging stations. The mathematical model of public bus services was elaborated that supports the optimization of static charging infrastructure at bus stops and terminals without schedule adjustments. The flexibility and predictability of charging sessions were identified as the main differences between charging infrastructure deployment for cars and buses. Furthermore, the flows of energy, information and value have been revealed among the components of charging with a focus on commercial locations, which is the basis of energy flow optimization on the smart grid

Északnyugat-magyarország alkalmassága szélerőművek és sűrített levegős energiatároló telepítésére

Eredményeink összegzéseként megállapíthatjuk, hogy a szélerőművek és a sűrített levegős tárolás egymást jól kiegészítő technológiák lehetnének az északnyugat-magyarországi térségben. Az általunk megadott fúrási adatok alapján az elemzésünk által behatárolt hét helyszínen együttvéve 2100 MW (15 órás kisütési időtartammal 31,5 GWh tárolókapacitás) állhatna rendelkezésre. Ehhez egy egységes rendszerben kapcsolódva 2600 MW társadalmi-gazdasági szélenergia-potenciállal számolhatunk. Egy ekkora szélerőmű-kapacitás helyettesítésére 12 órán keresztül lenne képes az általunk számított sűrített levegős energiatárolási rendszer. Abban bízunk, hogy munkánk eredményei hozzájárulhatnak az energiarendszer működéséről alkotott képünk formálásához és egy nagyobb ívű, komolyabb, több szakmai műhely együttműködésén alapuló kutatás megindításához. Gondolunk itt műszaki szempontból a szélturbinák és a sűrített levegős energiatárolók hazai nagyfeszültségű villamosenergia-rendszerbe történő csatlakoztatására, Ezen kívül érdemesnek tekintjük a komplex, szélerőműveket és az energiatárolókat is magában foglaló beruházás költségvetésének és gazdaságélénkítő hatásainak vizsgálatát

Decentralised Electricity Storage Possibilities - From a Geographical Viewpoint

The development of energy systems has a quite conspicuous direction which can be described as renewable energy based decentralisation. This way of the energy evolution demands an extensive presence of storage applications, in regional and local level, as well. The battery storage is the simplest solution but the financial part of these applications (pumped hydro-, power-to-gas-, liquid air-, and compressed air energy storage) can be demanding. This is why this research is focused on some alternative technologies and their spatial dimension. This latter is considered as limitation in some of the researches. In our approach the spatial aspect is considered as possibility for the less-developed rural regions, as the research area of this paper, the operation area of the “Bükk LEADER rural development region” in North-East Hungary. According to the GIS analysis, all the four storage technologies seem to be applicable: 78-160 pumped storages; 29 power-to-gas storages; 7 liquid air storages and significant number of small-scale compressed air energy storage would be applicable in the research area. However, it is important to underline, that the above mentioned values are not comparable from the quantity of the stored energy point of view, because it is mostly affected by the technology

A decentralizált energiatárolás lehetőségeinek vizsgálata egy magyarországi mintaterületen

Az energiagazdálkodásban zajló forradalmi változások kapcsán az elmúlt években előtérbe kerülő energiatárolás kikerülhetetlen kutatási feladatként jelentkezik szerte Európában - és hazánkban is. Jelen munka a tárolás decentralizált lehetőségeit igyekezett feltárni egy Borsod megyei mintaterület vizsgálatával. A három technológia a “szivattyús tárolás”, a “folyékony levegős energiatárolás”, valamint a “áramból gázt” megoldás (Power-to-Gas - sajnos ennek igazán jó magyar fordítása még nem gyökeresedett meg, de a nemzetközi szakirodalomban P2G rövidített néven terjedt el, így a továbbiakban ezt használjuk). A kutatás jelen állásában világosan látszik, hogy a térség potenciálja nem elhanyagolható, kisebb-nagyobb létesítmények megvalósítására szinte mindenhol van lehetőség, hiszen a 42 településre vetítve összesen 44 potenciális helyszínt sikerült beazonosítani. Ennek kapcsán világosan kirajzolódik az energiagazdálkodásban zajló radikális irányváltás tájra és településképre gyakorolt hatása: az országban jelenleg tízes nagyságrendben működő nagy teljesítményű energiatermelő létesítmény helyett a jövőben százezres nagyságrendben kell számolni kisebb-nagyobb, de főként egészen kicsi, főként háztartási és közösségi léptékű berendezésekkel

Csokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)

Az MTA Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya és a Debreceni Egyetem Régi Magyar Irodalmi Tanszéke - együttműködve a többi egyetem társtanszékével - 2002. május 23-25. között rendezte meg a régi magyar irodalmi kutatók soron következő országos konferenciáját. Religió, retorika, nemzettudat: ez a három kulcsfogalom jelölte ki az ülésszak témáját. Mivel a reneszánsz és a barokk idején mind a vallási, mind a nemzeti tudat retorikusán szerkesztett szövegekben testesült meg, fontos feladatnak látszott számbavenni azokat az elméleti szabályegyütteseket, amelyek ekkor hatottak. Vajon volt-e összefüggés a vallásos közösségtudatot kifejező formakincs és a korai nemzeti identitástudat szövegalkotó szokásai között? Miként került kapcsolatba a hitéleti szenvedélyek retorikus megjelenítése és a tételes tanközvetítés nyelvi normája a nemzeti önismeret formálódó alakzataival? Milyen műfajok és stilisztikai variációk, milyen antik tradíciók alakították a korai újkor retorikus eljárásait? Ilyen kérdésekre kereste a választ az ülésszak, amely megemlékezett az egy évtizede elhunyt kiemelkedő tudósról, Klaniczay Tibor akadémikusról, a kutatócsoport alapítójáról, tudományszakunk kiemelkedő praeceptoráról. Kötetünk az ülésszak előadásait adja közre, a három kulcsfogalom lehetséges összefüggéseit keresve, s remélve azt, hogy ilyen módon is ösztönzést adhat a korszak irodalmi műveltségének árnyaltabb megismeréséhez.Az Olvasóhoz, 9-14. Bitskey István, Emlékezés Klaniczay Tiborra, 15-28. Klaniczay Gábor, A csodatörténetek retorikája a szentté avatási perekben és a legendákban, 29-49. Madas Edit, A prédikáció magvetésével a magyar nemzet védelmében, Laskai Osvát Gemma fidei című prédikációskötetének előszava, 50-58. Szelestei N. László, Laskai Osvát prédikációja magyarul a XVII. század végéről, 59-73. Jankovits László, Aranykor a Mohács előtti Magyarországon, Taurinus Stauromachiájának felépítéséhez, 74-82. Szilágyi András, Két humanista főpap a barokk kor emlékezetében, 83-98. Ács Pál, A szentek aluvása, Dévai Mátyás és a Patrona Hungariae-eszme protestáns bírálata, 99-111. Őze Sándor, Apokaliptika és nemzettudat a XVI. századi Magyarországon, 112-124. Imre Mihály, Cicero és/vagy Krisztus? A reformáció XVI. századi retorikáinak egyik dilemmája, 125-165. Kecskeméti Gábor, A németországi egyetemek retorikai kultúrája és magyarországi hatása a XVI-XVII. század fordulóján, Egy 1587. évi adat, 166-197. Bartók István, „Rhetoricati sumus" - Retorikafelfogások a régi magyar irodalomban, 198-211. Vígh Éva, A „virtutes elocutionis" etikai-retorikai kapcsolata a klasszicizmus olasz értekezés-irodalmában, 212-226. Knapp Éva, Egy ismeretlen irodalomelméleti munka a XVIII. század első feléből, Gyalogi János (?): De eloquentia sacra (1750), 227-264. Amedeo Di Francesco, A manierizmus kérdése - Klaniczay után, 265-286. Kovács Sándor Iván, „Magyar vitézeknek dicsőséggel földben temetett csontjai és azok nagy lelkeiknek árnyékjai", Retorika, religio, nemzettudat Zrínyi műveiben, 287-296. Szörényi László, Zrínyi és Vida, avagy a neolatin vergiliusi eposzmodell, 297-315. Nagy Levente, Retorika és nemzeti mártirológia a XVII. századi magyar eposzokban, 316-329. Jankovics József, Gyöngyösi István költészetének poétikai-retorikai forrásvidéke, 330-337. Szabó Péter, „Virtus vulnere viret", 338-358. Oláh Szabolcs, Az önszemlélet síkjai Bornemisza és Telegdi vitájában, 359-373. Hargittay Emil, Irodalomszemlélet Pázmány előszavaiban és könyvajánlásaiban, 374-383. Gábor Csilla, Elmélkedés - interkonfesszionális átjárás - nyelvi program, Három XVII. századi példa, 384-400. Fazakas Gergely, „Mesterségükben disputálok" vitája, Hitvitázó iratként értelmezhető-e Tolnai Dali János Váci P. Andrással polemizáló könyve?, 401-423. Csorba Dávid, Történelemfelfogás és írásértelmezés Csúzi Cseh Jakab prédikációiban, 424-437. Győri L. János, Nagyari József tábori prédikációi, 438-460. Tasi Réka, „én mondom igazsággal és nagy örömmel", Landovics István prédikációja Buda visszavételéről, 461-472. Petrőczi Éva, XVII. századi puritán szerzőink magyarságképe, 473-486. Szentpéteri Márton, Imperium Messiae, Háromságelvű világkép és a pánszofikus reformtörekvések nemzetfelettisége Erdélyben, 487-512. Paul Richárd Blum, Filozófia magyar nyelven: Bertalanffi Pál, Sartori Bernát és a XVIII. század egyetemi filozófiája, 513-529. Havas László, Anticiceronianizmus és antitacitizmus mint az európai nemzeti eszme egyik formálója, 530-550. Molnár Antal, A magyar ferencesek hódoltság-képe a XVIII. században a rendi történetírás és a prédikációk alapján, 551-562. Thimár Attila, „A történetiség boltozata képződik a tudományszak fölött", 563-576. Névmutató, 577-595